Questo è tutto!

Jó öreg skandi. Call centeres munka alatt kattntam rá teljesen, egy időben OCD-sen gyűjtöttem őket. Bár a humoruk nagyon alapszintű, már-már proli, mégis rákattantam, sőt emiatt volt benne trash-faktor is, ami nekem egy plusz. Elképesztő, mennyit gyártanak belőlük itthon. A kedvencem a Füles-lapcsalád volt, de néha másmilyet is megvettem, voltak óriási méretű, széthajtható skandiajim is, stb. A kedvenceim Szmodis Imre “nagyorrú” rajzai voltak, azon belül pedig az állatos rajzai, mert azoknál volt a “prolifaktor” a legalacsonyabb, és a “cukiságfaktor” a legmagasabb. RIP Szmodis.
A callcenteres munkával együtt sajnos a skandizás is eltűnt az életemből, de annak a pár évnek a kitöltött skandijait megtartom, pont most pakoltam át őket pl. egy másik helyre itthon.

Néha amúgy voltak elég random, fura sorok, pl. olyan rövidítések, amiket senki nem használ, stb. Egyik, amitől agyfaszt kaptam mindig, a Zoltán beceneve “Dodi”. Ne legyen már a Zoltán beceneve Dodi, bazze 😀 Kb. a Kádár-rendszer óta nem változtattak ezeken a meghatározásokon szerintem.

Jó oda az obi is

Vagy az O2G