I rapporti dell’ufficio di audit statale sul funzionamento della Banca nazionale di Ungheria non sono principalmente interessanti a causa del loro contenuto di novità, ma perché un’organizzazione statale presenta in modo molto dettagliato gli abusi che forniscono la base dell’economia NER.

    https://g7.hu/kozelet/20250507/mar-allami-jelentes-is-van-arrol-hogyan-mukodik-a-jaradekvadasz-ner-es-epitoipar/

    di gergohungary

    Share.

    3 commenti

    1. IndependentEarly8806 on

      Jogállamiság kipipálva, EU küldd a pénzt!!!

    2. Smaragd512 on

      Épp az 1996. évi 58. törvényt olvasom, hogy mitől bűzlik ez a szituáció.

      >11. § (1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha
      a) egymástól nem független vállalkozások között jön létre, vagy
      b) a vállalkozás és az azt közösen irányító egyik vállalkozás között jön létre, és kizárólag azokon az érintett piacokon tanúsított magatartással kapcsolatos, amelyeken a közösen irányított vállalkozás működik.
      (2) Ez a tilalom vonatkozik különösen:
      a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;
      b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;
      c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;
      d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;
      f) a piacra lépés akadályozására;
      g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
      h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.
      (3) Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket e törvény az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megszegéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.

      Vajon itt az első pont két opciója áll fent, vagy a második pont sok opciója?

    Leave A Reply