MP: “Il buon lavoro richiede tempo, più merda! Ricordi, Toni?!” – Mi piace questo allegria e leggerezza che non li lascia.

Fidesz naponta milliárdokat költ, hogy összerakja a narratívát, majd ezt átadja, legyártsa, közölje, nagyon komollyá tegye, harcosokat toborozzon, ezek meg egy bokor előtt nevetgélnek rajtuk kapucnis pulóverben😀 imádom😀

Azt látom Petin, hogy minél jobban fenyegetik őt, a pártját, a kollégáit, ő annál nyugodtabb és lazább. Nem tudom milyen idegrendszere van ennek a csávónak.

Az év eleje óta MP iszonyatosan lecsillelt. Tavaly voltak forrófejű meggondolatlan akciói meg nyilatkozatai meg sok kommentje – bár engem amúgy a legtöbb szórakoztatott, de aláírom – tűnhetett átgondolatlannak meg érződött még rajta a Fidesz-iskola íze.
De aztán volt egy országjárás, amin szerintem sokat tanult, rengeteg embert látott, meg odaállt mellé tényleg mindenféle arc jobbról balról, konzervatívaktól a liberálisokig (a Tisza most először soksok év után után tényleg ilyen néppárt feelinget sugároz nekem) és rengeteget tanult. Meg aztán jöttek gondolom a felmérések, látják, hogy egyre többen velük vannak, sétál 300 km-t és hallja az emberek szájából, hogy itt elégedetlenség van, hogy itt számítanak rá, rájuk.
És azóta azt látom, hogy azon kívül, hogy élvezi, tényleg nyugodt. Iszonyatos idegrendszer kellhet ehhez, de valahogy sokkal higgadtabbnak tűnik, mint az elején. Nekem a nagy fordulópont az újévi beszéd volt, ahogy arra lecsapott, ahogy megcsinálta. Onnan van egy olyan érzés szerintem, hogy ő az államférfi most Magyarországon, a Fidesz meg valami vergődő saját univerzumában létező izé. MP több embert képvisel, több ember nevében szólal fel és higgadtabban, közvetlenebbül is.
Elég nagy változás ez egy év alatt és szerintem örömteli, mert látszik, hogy rajta még tudunk mi a nép formálni. Orbánékon esélytelen, lehetetlen, ők nem a mi valóságunkban élnek.