LőRinc Mészáros ha scritto una lettera aperta a Peter Magyar: la situazione è che io sono un miliardario è semplicemente un fatto

Lölönek vannak saját gondolatai csak nem ért egyet velük.

Ez a fasz 2009-ben nem is volt milliárdos….
Szakadna rá az ég… Leszarnám, ha ez a tengerimalac építené az országot és fejlődne közbe lop. De baszameg hobbikra meg irodaházakra rázza ki a faszát, mi meg tátott szájjal nézve nem élvezzük. Remélem jövőre ez a hordó, a Margit híd alatt fog gondolkodni, hol akasza fel magát.

A levélben Mészáros Lőrinc azt írja, hogy:

“*Mint említettem, nem ismerjük egymást, bár Ön éveken át igyekezett a közelembe kerülni és nálam állást kapni. Ezen próbálkozásai közül a kedvencem, amikor az Opus Global Nyrt.-nélpróbált elhelyezkedni és motivációs levelében (****igen, ezek az e-mailek még mind megvannak****) aztírja, idézem: „Sima jogi munkára nem szívesen váltanék”. Ezek szerint Ön már a gázszerelők mellett a „sima” jogászokat is lenézi. Gratulálok. Ugyanitt azt is írja: „Nagyjából minden voltam a 20 éves pályafutásom alatt csak akasztott ember nem”.*”

Ezzel Mészáros Lőrinc bevallotta, hogy teljes mértékben megszegte a GDPR-t, ugyanis nem törölték a jelentkezési adatokat / dokumentumokat még ennyi idő elteltével sem?

Nemán, beszélő pénztárca!

Ezt nem ő írta, az a fasz olyan sötét mint a ravatal függöny

Itt kissé szokatlan, de alább egy GPT elemzés irányított prompttal:

Ez a nyílt levél több szempontból is érdekes pszichológiai elemzésre ad lehetőséget. Az alábbiakban a szerző, Mészáros Lőrinc kommunikációjából következtetek pszichológiai jellemzőire, érzelmi állapotára, motivációira, valamint a rejtett dinamikákra.

—

1. Indíték és érzelmi állapot: reakció vagy reváns?

Bár a levél látszólag „reagálás”, a hangvétele jóval túllép a puszta válaszon. Erős sértettség és megbántottság érződik benne, de még inkább a revansvágy: nem az igazságot keresi, hanem a másik fél (a „Pártelnök Úr”) hiteltelenítését. Ez gyakori egy narcisztikus sérülés esetén, amikor valakit nyilvánosan ér támadás, különösen, ha a társadalmi megítélés fontos az adott személynek.

A levél célja tehát nem csupán az önvédelem, hanem a nyilvános megszégyenítés és alávetés. Ez önigazolási késztetésre utal, amely gyakran együtt jár az énkép stabilitásának hiányával.

—

2. Narratívaépítés: önmitologizálás és szociális kontraszt

A levél jelentős része önéletrajzi visszatekintés, amely a „semmiből jöttem” toposzra épül. Ez klasszikus retorikai fogás, de pszichológiailag is érdekes, mert:

A szerző érvényesíteni akarja az érdemeit (kemény munka, vidéki gyökerek, önállóság).

A másik féllel szemben morális fölényt konstruál („a felesége hátán kapaszkodott fel”).

A történet megvédi őt a bűntudattól vagy az önreflexiótól („nem korrupció, hanem szorgalom”).

Ez azt a pszichológiai mechanizmust mutatja, hogy a szerző nem integrálja a saját hatalmával vagy gazdagságával kapcsolatos kritikákat, hanem egyéni erényként, „érdemszerzőként” fogja fel azokat – ez narcisztikus racionalizációra utal.

—

3. Agresszió és dominancia: „megalázás – mint válaszforma”

A levél során számos személyeskedő megjegyzés, lealacsonyító utalás és leleplezés történik:

„nem érte el azt a szakmai szintet…”

„melyik partnernőjét hozná…”

„öncélú számításai”

„focista feleségként (elnézést, férjként)…”

Ezek nem érvek, hanem karaktergyilkossági eszközök, és azt mutatják, hogy a szerző a kapcsolatot harctérként éli meg, ahol a cél nem a párbeszéd, hanem a fölény demonstrálása.

Ez gyakori machiavellista stratégia, amely az érzelmi kontroll és az imázsfenntartás eszköze. Pszichológiai értelemben ez lehet kompenzáció is egy mélyebb sérülékenységre.

—

4. Kontroll és emlékezés: „minden megvan”

A szerző többször utal rá, hogy bizonyító erejű dokumentumai vannak (levelek, e-mailek, üzenetek). Ez nemcsak retorikai elem, hanem a kontroll és bizonyosság megszállott igénye:

> „ezek az e-mailek még mind megvannak”
„ezek az üzenetek is megvannak”

Ez egy kontrolláló személyiség sajátja lehet, aki bizonytalannak érzi önmagát a valóság megítélésében, és ezért rögzíti, archiválja, bebiztosítja magát. Ez ugyanakkor paranoia-hajlamra vagy legalábbis bizalmatlansági alapsémára utalhat.

—

5. A stílus és szerkezet tükrözése: „hétköznapi beszédmaszk, elit pozícióból”

A levél stílusa nem hivatalos, inkább közvetlen és populáris, mégis pozícióból beszél:

Eredetiségnek és őszinteségnek álcázott hierarchikus beszédmód.

A „vidéki gyerek” szerepe mögül egyértelműen a gazdasági hatalom és elérhetetlenség szólal meg.

Az irónia, cinizmus és szarkazmus védőburok, melyekkel a szerző elhárít minden valódi sebezhetőséget.

Ez a fajta kettősség – „közvetlen, de elutasító; őszinte, de támadó” – arra utal, hogy a szerző nem visel el pozíciójával ellentétes értelmezést önmagáról. Ez szintén narcisztikus jegy, különösen, ha a kritika identitásfenyegetésként jelenik meg.

—

Összegzés: pszichológiai portré

Mészáros Lőrinc nyílt leveléből az alábbi pszichológiai profil rajzolódik ki:

Erős önigazolási és kontrollvágy.

Narcisztikus sérülésre adott támadó válasz.

Dominanciaalapú kommunikáció és megalázásorientált visszavágás.

Múltbéli érdemek és önmitológia erős hangsúlyozása, amely segít elkerülni az önreflexiót a jelen kritikájával szemben.

Fenyegető és ironikus stílus, amely egyfajta védekezési mechanizmusként is működik.

A levél nem egyenrangú vitára, hanem pozíció-megerősítésre és rivális hiteltelenítésére szolgál. Ez a hatalmi játszmák pszichológiai dinamikáját tükrözi, és azt, hogy a szerző identitása mélyen összefonódott a társadalmi státuszával és annak védelmével.

Jujj, de önálló, meg sikeres kis pénztárca. Sajna nem túl “szuverén”. 🙂

https://preview.redd.it/t54rwz283l4f1.jpeg?width=266&format=pjpg&auto=webp&s=aa45ddc2a8c401499202f2d9f733a4907cd8221d

Kizart hogy ezt ő írta

Ez parádés, a lölő is magára húzza a luxizást. Csecsemőként fogok aludni, amíg rogán a haját tépi.

remeljuk nem leszel sokaig milliardos lorinc.