Balázs Szalay, facendo clic sulle foto di Buapapest Pride di ieri, mi sono fermato alla foto esposta. Nella foto di St. Gellert Quay, alcuni membri di una delle organizzazioni lontane (HVIM) sono un “Questo è Sparta!” ha mostrato uno stendardo. Gli uomini scontrosi possono persino farci sorridere sul viso, perché certamente non capivano l’ironia nel testo. La traduzione ungherese dell’iscrizione (questa è Sparta!) È strana, poiché i giovani della “contea” sanno anche di essere a Budapest, e non è rimasto quasi nulla dell’antica Sparta, e un nuovo insediamento è stato istituito nel 1835. L’iscrizione deriva dallo storico film di fantasia 300 (2007), che si occupa degli eventi della battaglia di Thermopős. Nella scena, Sparta è visitata da un’ambasciata persiana che ha richiesto la resa della città dal re Leonida. Gerard Butler, che formò Leonidast, era indignato con l’ambasciatore di Xerxes al pozzo mentre chiamava la breve frase sull’iscrizione. (Erodotos, che ha registrato la storia delle guerre greche-persiane, scrisse dei following persiani nel 491 a.C., ma non parlava di una frase famosa a seguito del film.) Questa è Sparta! (Questo è Sparta!) Il grido suggerisce nel film, altrimenti su un fumetto, che Sparta è preparata per la lotta contro i persiani e determinerà il primo posto di prepotente. Pertanto, uomini orgogliosi sul poster possono aver interpretato l’iscrizione arrestando l’invasione nemica e l’ideologia dannosa che mette in pericolo il loro mondo, nel modello e nell’esempio degli antichi eroi spartani. Al contrario, sono diventati una parodia di se stessi perché sappiamo dall’antico Spart, il mondo greco, ma anche dalla Macedonia che l’omosessualità è stata effettivamente accettata lì. Era particolarmente considerato buono nelle comunità militari perché credevano che i soldati amorevoli stessero combattendo meglio per proteggere la loro scelta. Il film Alexander the Great, The Conqueror (2004) ha anche sottolineato il rapporto tra Alexandros ed Efaisztio. È vero che la storia di Sparta e delle guerre greche-persiane non fa più parte del curriculum, ma i manifestanti avrebbero potuto facilmente essere esplorati che il rapporto tra ragazzi più giovani e uomini più anziani nelle antiche polys greci (Pederasteia) era parte integrante dell’educazione. I ragazzi furono introdotti da un uomo più anziano nell’alfabetizzazione e nella vita della comunità e questo patrocinio fu restituito dai ragazzi con piacere sessuale. Questa pratica a Sparta è stata anche infiltrata dall’educazione militare: i giovani e non sposati hanno preso un giovane sotto le ali. Questo è un atto punibile oggi e sarebbe persino una pedofilia o una molestia sessuale, ma a Sparta 2500 anni fa era diverso. Pertanto, i manifestanti si riferiscono a una società che ha accettato la relazione dello stesso sesso. Uno degli storici più famosi dell’antichità notati alla biografia del leggendario re Spartan, Lükurgos: “I ragazzi di questa età erano autorizzati a essere un ragazzo che si accorgeva di uno dei giovani senza rimasto. Biografie I., 2001. 98-100), evocando la lotta di un altro popolo 2.500 anni fa, non conoscendo l’antico accordo di Sparta, usando uno stendardo in lingua inglese usando un film americano di un antico film americano, un eccellente esempio è un ottimo film, che non sarebbe stato orgoglioso. voleva trasmettere.
https://i.redd.it/m3z1sgh392af1.jpeg
di wasabi_jr
18 commenti
Tudtam, hogy az lesz a csattanó, hogy a spártaiak melegek voltak!
“Spárta és a görög-perzsa háborúk története ma már nem része a tananyagnak”
Hogy micsodaaaa? 🤯
Én elve nem értem a logikai összefűzését a nagymagyarságnak meg Spártának. Miért nem THIS IS SZITTYA akkor már vagy tudomisén?!
Na ki árulja el nekik?
“Igaz, hogy Spárta és a görög-perzsa háborúk története ma már nem része a tananyagnak”.
Fontos dolgok ezek
Áh ők úgy sem tudnak ennyi egybefüggő mondatot értelmezve elolvasni szóval kár a gőzért.
Mondjuk az nem egy szuper eldugott, alig ismert történelmi tény, hogy a spártaiak voltak a legmelegebb népség az ókori hellászban.
Az viszont viccesebb, hogy a század eleji német hadseregben is annyira elterjedt volt, hogy még szex botrányok is voltak. Mint az Eulenburg ügy.
Itt szeretnék küldeni 13 entert (az egyeterto bologatasom mellett).
És ezt az agytröszt találta ki, milyen lehet a talpasok szellemi kapacitása? Lásd Gyulyás Marci interjú próbálkozását
This is Lesbos!
Hiba volt elfeljteni a Tajgetoszt.
Mert amúgy a filmben azok bőrcuccok nagyon heteró viselhetnek minősültek
Jó gondolatok de ki a tököm fogja így tagolás nélkül elolvasni? Szívesen.
Balázs Szalay
A tegnapi Budapest Pride képeit kattintgatva, megálltam a kitett fotónál. A Szent Gellért rakpartnál készült képen az egyik szélsőjobboldali szervezet (HVIM) néhány tagja egy „This is Sparta!” feliratú transzparenst mutatott fel.
A morcos tekintetű férfiak még mosolyt is csalhatnak az arcunkra, mert egészen biztos, hogy nem értették a szövegben rejlő iróniát. A felirat magyar fordítása (Ez Spárta!) furcsa, hiszen a ‘vármegyés’ fiatalok is tudják, hogy Budapesten vannak, ráadásul az ókori Spártából szinte semmi sem maradt, helyén egy új települést alapítottak 1835-ben.
A felirat a 300 című történelmi fantasy filmből (2007) származik, mely a thermopülai csata eseményeit dolgozza fel. A jelenetben Spártát felkeresi egy perzsa követség, mely a városállam behódolását követelte Leónidasz királytól. A Leónidaszt alakító Gerard Butler felháborodottan a kútba rúgta Xerxész követét, és közben a feliraton szereplő rövidke mondatot kiáltotta. (A görög-perzsa háborúk történetét feljegyző Hérodotosz írt a Kr.e. 491-ben történt perzsa követjárásokról, de a film hatására híressé vált mondatról nem ejtett szót.)
A This is Sparta! (Ez Spárta!) kiáltás arra utal a – különben képregény alapján készült – filmben, hogy Spárta felkészült a perzsák elleni harcra és elszántan fogja védeni a városállamot a túlerővel szemben.
A plakátot tartó büszke férfiak tehát úgy értelmezhették a feliratot, hogy az ókori spártai 300 hős mintájára és példájára ők is feltartóztatják a világukat veszélyeztető ellenséges inváziót, ártalmas ideológiát.
Ezzel szemben, önmaguk paródiájává váltak, mert az ókori Spártáról, a görög világról, de még Makedóniáról is tudjuk, hogy ott valójában elfogadott volt a homoszexualitás. Különösen a katonai közösségekben tartották jónak, mivel úgy vélték, hogy a szerelmes katonák jobban harcolnak, hogy megvédjék választottjukat.
A Nagy Sándor, a hódító című film (2004) is ki/túlhangsúlyozta Alexandrosz és Héphaisztión kapcsolatát. Igaz, hogy Spárta és a görög-perzsa háborúk története ma már nem része a tananyagnak, de annak könnyedén utánajárhattak volna a tiltakozók, hogy az ókori görög poliszokban a fiatalabb fiúk és idősebb férfiak közötti kapcsolat (pederaszteia) az oktatás szerves részének számított.
A fiúkat egy idősebb férfi vezette be a műveltségbe és a közösségi életbe, és ezt a pártfogást a fiúk akár szexuális örömszerzéssel is viszonozták. Ez a gyakorlat Spártában a katonai nevelésbe is beszűrődött: itt fiatal, nőtlen férfiak vettek szárnyaik alá egy-egy fiatalt.
Ez ma büntetendő cselekmény, sőt pedofíliának vagy szexuális zaklatásnak minősülne, de a 2500 évvel ezelőtti Spártában ez más elbírálás alá esett. Az ellentüntetők tehát egy olyan társadalomra hivatkoznak, amely elfogadta az azonos neműek kapcsolatát.
Az ókor egyik leghíresebb történetírója ezt jegyezte fel a legendás spártai király, Lükurgosz életrajzánál:
„Az ilyen korú fiúknak megengedték, hogy fiúszeretőt válasszanak a feddhetetlen magaviseletű ifjak közül. Az idősebb férfiak is rendszeresen látogatták a fiatal fiúk tornacsarnokait, s nézték őket harci játékaik és vidám szórakozásaik közben, mert úgy érezték, hogy mindnyájan apjuk, nevelőjük és felvigyázójuk ezeknek a gyermekeknek, akik így mindig és mindenütt szem előtt voltak…
A fiúszeretők is osztoztak az ifjak jó vagy rossz hírében. Mondják, hogy egy alkalommal, amikor az egyik ifjú harci játék közben gyávaságra valló hangot hallatott, szeretőjét is megbüntették az arkhónok.
Az egyneműek közötti szerelem annyira elfogadott szokás volt náluk, hogy derék és kiváló asszonyoknak is volt fiatalleány-szerelmese, de soha nem fordult elő, hogy féltékenykedtek volna. A fiúszeretők soha nem váltogatták szerelmesüket, és minden igyekezetükkel arra törekedtek, hogy a barátságukkal megtisztelt ifjúból az államnak minél kiválóbb polgára váljék.”
(Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok I., 2001. 98-100.o.)
Vagyis a magyar szélsőjobbosok egy másik nép 2500 évvel ezelőtti harcát megidézve, az ókori Spárta berendezkedését nem ismerve, egy képregényből készült amerikai filmből vett idézetet felhasználva tiltakoztak egy angol nyelvű transzparenssel az elfogadás ellen.
A kép kiváló példája, hogy a gyűlölködés legjobb táptalaja a tudatlanság. Ha ismerték volna a spártai és az ókori történelmet, nem tartották volna ilyen büszkén a molinót, hiszen az éppen ellentétes üzenetet sugároz ahhoz képest, amit közvetíteni akartak.
Az öngól is gól. 🙂
fotó: Bankó Gábor/444
Fake news! Olyantól hallották aki ott volt 2500 éve.. /s
Úgy érezhetik magukat, mint én általános iskolában, amikor nyáron az osztályfőnök kivezényelt egy parlagfűvel a a kezemben, táblával a nyakamban a helyi piacra, hogy a parlagfű róssz. Majd jött a biológiatanár és megkérdezte hogy akkor miért van valami egyéb ártalmatlan növény a kezemben… 😀
Szerintem sokaknak a film kapcsán Spárta a hipermaszkulinitás fellegvára, ahol a genetikai selejteket még babakorukban lehajították a Tajgetoszról, a gyengék pedig később meghaltak a férfivá avatási ceremóniák során. (Kérdés azonban, hogy a mihazánkos táborból mennyi menne át ezeken a spártai teszteket. Hiszen pusztán az, hogy valaki fehér, hetero és keresztény, attól még lehet egy életképtelen puhapöcs, aki a maratoni táv első kilómétere után kiköpné a tüdejét…) 🤷♂️
69 vármegyézhetnének egyet, hátha kevésbé lennének frusztráltak.